Tegnap beesett hozzám drága unokabátyám, azzal, hogy éhes. Mivel nagyon nem tudtuk megszülni hogy mit is ennénk, jobb híján elindultunk a Rokfort étterembe, aztán menet közben módosult a terv: még úgysem voltam ebben a Trófeában, neki is tetszett hogy mindenfélét ehet, nézzük meg.
Még emlékszem nagyon csikókoromból arra, hogy a helyen egy nagyon rossz hírű önkiszolgáló étterem volt, aztán kínai lett, és most már vagy 10 éve Trófea (talán ez volt az első?), de valahogy mindig kimaradt, talán pont az előélete miatt. Ehhez képest már maga a berendezés is egy nagyon kellemes csalódás volt. Nagy, minőségi, kényelmes székek, korrekt evőszeközök, hangulatos berendezés. Ráadásul az ablak mellé kaptunk asztalt, ahonnan az újonnan felújított Margit-híd látszik: nem Budapest legszebb kilátása, de azért kellemes.
A vacsorát a hideg élelmek felderítésével kezdtük, mindenből egy picit jeligére. A libamájpásétom olyan amilyennek lennie kell. krémes, intenzíven libamájas, kis fehérboros beütéssel: hibátlan. A körözöttről és a tatárról nem mondható el ugyanez. Előbbi nem is tudom hogy egyáltalán hívható-e körözöttnek: túró rohadt sok paprikával, ez inkább illene rá. A tatár éppen nem volt rossz, de az tisztán látszott, hogy a szakács a borssal gondolta letudni a fűszerezést. Az állag, a hús minősége egyébként rendben volt. A majonézes kukoricasaláta vitathatatlanul az este egyik legjobb fogása volt, a Cézárjuk ízre rendben, viszont kicsit sokat töltött már a pultban, fel volt vizesedve. A tzatziki hozta a korrekt szintet. A felvágottak kifejezetten jó minőségűek voltak. Ami kicsit szinten aluli, az a pékáruk kínálata, vagy néhány fajta magos/olivás buci, meg toastkenyér pirítósnak, és kész. Összességében a hidegpult négyes.
A következő kör a leves volt, Bali sütőtökkrémlevest, én vegyes gyümölcslevest ettem, mindkettő abszolút szinten is jó volt. Nem vizes, rendes tejes/tejszínes leveseket kaptunk, a gyömölcslevesemben a málna és a meggy kifejezetten finom volt. Leves ötös.
A kész főételek közül a szarvasra esett a választás: erdei gombás szarvasragu és burgundi szarvas kerültek kipróbálásra, burgonyafánkkal és seprenyős burgonyával. Az erdei gombás raguról nem mondtam volna meg hogy szarvasból van, nem hozta azt a "vad" ízt amit váram volna tőle, a burgundi szarvas viszont nagyon jól sikerült. A köretek alapvetően rendben voltak, talán a serpenyős burgonyát pirítottam volna még egy kicsit. Négyes.
Mint az étterem neve is mutatja, a fő profil a grill. Így aztán azt sem hagytuk ki, Tandoori pácos pulykát, mustáros csirkemellet és pácolt marhaúst kértünk a grillséftől. A tandoori kifejezetten közepes volt, messze nem hozta azt az intenzív, fűszeres ízvilágot, amit vártunk tőle. A mustáros csirke korrekt iparosmunka, a marha viszont NAGYON jó volt. A mellé választott zöldborsmártás is abszolút korrekt dolgozat a témában. Összességében a grillpult négyes.
Végül a desszertek. A szokásos aprósütemény kínálatot végigettük (csokis rolád, dobostorta, gesztenyegolyó, tiramisu, tjberizskocka), ezek alapvetően hullámzó teljesítménnyel, de rendben voltak. A mákos gubára már ráfért volna egy frissítés, elég szikkadt volt, és ezen a messze nem elég édes vaníliaöntet sem tudott igazán segíteni. Az aranygaluska nem lett volna rossz, ha a dió nincs teli héjjal: ez súlyos hiba.A madártej összességében rendben volt, a fagyikra már nem maradt kapacitás :) Az aranygaluska nélkül négyes lett volna, de ez annyira alapvető hiba, hogy háromnegyednél nem érdemelt jobbat.
A kiszolgálás abszolút nem tolakodó, de profi, precíz, gyors, semmi probléma nem adódott.
A végső érdemjegy négyes, összességében nagyon pozitív csalódás a Margit-hídnál lévő Trófea. Mind a márkatársakat, mind a Tanne-Mongolian barbecue párost veri minőségben és kínálatban is, a hely hangulata is teljesen rendben van. A számla fejenként 5000 ft volt (napközben 3300), szerintem ilyen minőségű ételért ez kifejezetten barátságos ár, főleg hogy a soft drinkeket és néhány folyó alkoholos terméket is tartalmaz.
Felkerült a listára.
