És indulunk, újra, a tavalyi szünet után feléledt a nagy hármas nyaralós hagyománya. Idén a piaci árak által determináltan Egyiptomban fogjuk a medencét stratégiai bázisként használva megtámadni a bárokat és éttermeket :)
Ennélfogva elég szorgos két hét van mögöttem, főleg hogy Gergő meg gyorsan elszaladt a szülinapját megünnepelni... Mindkettőnkre igencsak ránk fért a pihi, mert eléggé feszültek voltunk már. Még lemegy a hétfői munkanap, amikor is egy most hétvégén telepített rendszer utolsó simításait kell elvégezni, kitalálni mi legyen a szlovákiai cégünkkel, aztán felülök a repülőre éjjel 2kor, és huss :) Mindenesetre úgy tervezem, hogy a medence partjáról küldök majd helyzetjelentést, és várom a "kapd te be" kommentek hadát :)
Btw, azt mindenképp meg akartam írni hogy hosszú évek után megismerkedtem a Microsoft legújabb szerveroldali termékeivel. Nos, egyfelől tényleg komolyat léptek előre, másfelől meg úgy szembeköpték magukat és a felhasználókat hogy jobban se kell, főleg az Exchange Server terén. Mert az egy dolog, hogy hasonlóan az Officehoz mindent átvarrtak, amit lehetett, és az isten se ismeri ki magát rajta. De hogy a 2000ben elindított, amúgy hibátlan koncepció, miszerint címtár van, és mindent az Active Directory kezeljen, egy helyen csinálunk usert, jogokat, hogy jutott el odáig, hogy most újra külön kelljen a mailboxot létrehozni és kezelni az exchangeben, valamint ami a legjobban fáj, hogy hogy a viharos pék fülébe képzelték ezt az egész Powershell témát, én nem is értem. Merthogy nem opcionális a használata, hanem bizonyos dolgokat csak abból, azaz egy felturbózott dos parancssorból lehet elérni. Baszki, pont azért használok Windowst, mert nincs kedvem shellscriptekből onfigurálni a rendszert. Értem hogy van akinek ami a 80x24 fölött van, az már fekete mágia, és azt is ki akarjuk szolgálni, de hogy CSAK PowerShellből lehessen beállítani pl a SmartHost portját, ha az nem a standard, hát az valami szégyen és gyalázat, de komolyan. Ja, és hab a tetejére, a Betaban pl még volt import funkció a GUIn is, ha már az Exmerge-t, ami a legjobb tool volt, megszüntették, most már nincs, azt is csak Powershellből. Amibe viszont nem kerül bele ez a funkció alapból (miért nem????), hanem külön kell telepíteni, na honnan? IGen, Powershellből. Nem kcisit húztam fel magam rajta.
Arról nem beszélve, hogy úgy néz ki, hogy a frissen vásárolt Proliant Server 4 giga rammal konkrétan KEVÉS 3 azaz 3 user kezelésére. Boot után ugyanis, úgy, hogy kikapcsoltam a SharePointot, 3 giga ram huss... És még nem tettem fel az adatbázist. Vicces, nem?
Szóval amit fejlesztettek előre, legalább annyit hátra is.
És a végére egy kis recept is, nem, nincs kép, pedig erről érdemes lett volna :) Ez konkrétan az a kaja (desszert), aminek nagyjából nincs természetes összetevője, mégis baromi finom :)
A neve mandula tofu, és egy, még a kommunizmusban vásárolt kínai szakácskönyvből származik.
Hozzávalók: A zseléhez: 2 deci tej, 2 evőkanál zselatin, fél adag (25 ml) keserűmandula aroma, 15 dkg cukor. Ezt így összemelgítjük, aztán egy lapos tepsibe öntjük és hagyjuk kihűlni. A sziruphoz: 2 dl cukor, 6 dl víz, 1 ananászkonzerv. Ezt is összedolgozzuk, ha kihült, felkockázzuk a zselét, betesszük egy tálba, és ráöntjük a szirupot. LEhűtve tálaljuk. Igen, pont úgy néz ki ahogy elképzelitek, egy valószínűtlenül zöld izé úszik ananászdarabok között, de az íze... Zseniális :)
Egyiptomból jövök :)
