Elmesélek egy aranyos történetet. Karácsony éjjelén, amikor az a szép hó esett, egy ifjú BMWs kollégának valahogy nem sikerült rajta maradni a kijelölt úton, és belerobbant a mellettem parkoló Fiat Albea hátuljába, amit nekitolt az én autómnak is (hogy azért parkoltam oda, hogy a szél által megbontott vakolat ne essen rá az autóra a ház másik oldalán, csak a viccfaktort növeli: ennek az autónak sajnos tényleg rossz a karmája :( )

Mivel én még véletlenül sem tartózkodtam a helyszínen, és az utcafrontra nincs is rálátásom, ezt csak másnap tudtam meg, a fiatos bácsi beszámolójából. Megtudtam, hogy oltári mázlim van, mert a BMW mögött pont egy rendőrjárőr jött, és természetesen azonnal intézkedett is, ergo megvan az elkövető, el is ismerte, éljenéljen.

Azért felhívtam a kapitányságot, utánanéztek, igen, valóban volt intézkedés, nekem teendőm nincs, majd küldik a papírt. Remek.

Nost, három hét után jött is levél. Adatkérő. Hogy ki vezette az autómat. Ezt eléggé nem értettem, fel is hívtam rögtön a megnevezett előadót, aki szerint írjam be magam, mert én parkoltam oda... ööö... hát jó.

Újabb három hét, nem volt időm foglalkozni vele, az autón lévő sérülés sem komoly, csak zavar. Ma felhívtam újra az előadót, aki továbbdobta a labdát, hogy már az igazgatásrendészetnél pattog. Remek. Hívom őket. Hozzájuk két napja ért át az anyag... Akkor vajon hol a francban volt 6 hétig? Jó, akkor mi várható: hát, még be kell kérni egy csomó papírt (MIVANBAZMEG?), és akkor lesz határozat, amit majd kiküld az okozónak, aki ha nem fellebbezi meg (mert megteheti, bár elismerte), akkor majd jogerős lesz és én is kapok belőle. És majd AKKOR kifizeti nekem a biztosító (ez most az én esetemben nyilván nem érdekes, mert nem komoly tétel, de baszki, nem mindenki van ebben a szerencsés helyzetben!).

Összefoglalva: két, szabályosan parkoló autót összetört, rendőrségi intézkedés történt, elismerte. Ezen az ügyön mi a az ördög tud kb HÁROM HÓNAPIG tartani? 3 óra is sok lenne rá.

Beszántani, átgondolni, újracsinálni. Nulláról, ésszel.